Főszerepben a harsona és a klarinét
Ha bárkiben is maradtak volna kétségek a Gödöllői SzimfonikusZenekar művészeinek sokoldalúsága felől a Hot Jazz Banddelközösen jegyzett évköszöntőhangversenyek után, azokat a február 25-i koncert biztosan eloszlatta. A hangversenybérlet harmadik előadásaizgalmas, évszázadokon és zenei stílusokon keresztül-kasul vezető kirándulásra vitte a közönséget. Ráadásul annál is többet adott, mint amit az évadra meghirdetett. De ne szaladjunk ennyire előre!
„Beszállásnál” is figyelmeztetett mindenkit Horváth Gábor, a zenekar vezető karmestere, hogy az előttünk álló két óra régi értékek újrafogalmazására hív. Grieg 1884-ben komponálta a Holberg-szvitet, amivel az est kezdődött, de a darab ihletője kétszáz évvel korábban született. Ludwig Holberg író, esztéta, filozófus a dán-norvég monarchia idején alkotott. Ő teremtette meg a modern dán-norvég irodalmat. Grieg a vele kortárs barokk táncszvit stílusát idézte meg. Mint Horváth Gábor fogalmazott, a mű tételei a régi korok formái előtti főhajtásnak tekinthetők. A darab vidám, energikus zenét sugárzó tétellel (Praelude) kezdődött, majd nyugodt, elegáns, romantikus udvari tánccal (Sarabande)
folytatódott. A harmadik tétel (GavotteMusette) középkori francia pásztortáncot idézett. A negyedik tétel a Bachtól kezdve népszerűvé vált ária volt. A szvit zárótétele (Rigaudon) egy hol énekelt, hol hangszerkísérettel előadott francia néptáncot dolgozott fel a vonószenekari előadás számára. A hangversenyt kezdő zenemű tehát egy előd művész emléke előtt tisztelgett.
A második darabot, a Harsonaversenyt Fekete Gyula a szó- listának, Fejér Andrásnak írta. 2004- ben mutatták be a Duna palotában, a Duna Zenekarral együtt. A zeneszerző a mostani gödöllői előadáson is jelen volt. Horváth Gábor már dolgozott együtt Fejér Andrással, a Szent István Király Zeneiskola gyermek szimfonikus zenekarával közösen. A Harsonaverseny – mondta – hagyományos háromtételes versenymű. Első tétele ünnepélyes, erő- teljes, a középső lírai, gyöngéd zene, míg a harmadik tétel tréfás, játékos karakterű. Fejér András 15 éve a Berlini Szimfonikus Zenekar szólóharsonása, gödöllői vendégszereplése a darab rövidsége ellenére is felejthetetlen marad a közönség számára.
A szünet után következett a hangversenybérlet ajándéka, Megyeri Krisztina Benső tájak című klarinétra és vonószenekarra írt művének ősbemutató- ja. Az előadásra a Nemzeti Kulturális Alap 1,1 millió forintos támogatása nyújtott lehetőséget a Gödöllői Szimfonikus Zenekar számára. A 16 perces darab 8 apró tételből áll. Ezek a következők: I. Allegretto, II. Aria, III. “...lepkék, szárnyak, bábok...”, IV. “...szavunk a világban....”, V. A gyermek Föld cipője, VI. Largo, VII. Epilogue, VIII. (ad libitum). Alkotását a szerző a közelmúltban baleset következtében elhunyt Gyöngyössy Zoltán Liszt-díjas fuvolaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára emlékének ajánlotta. A modern kompozíciót megszólaltató Klenyán Csabát a műsor prospektusa úgy ajánlotta a közönség figyelmébe, hogy jó kezekben tudja darabját az a zeneszerző, akinek művét ő játssza. Ezzel az előadást kö- vető tetszésnyilvánítás alapján az est valamennyi résztvevője egyetérthetett. A hangversenyt a fúvósokkal kiegészült zenekar Mozart g-moll szimfóniájának előadásával zárta.
A Holberg-szvit előtt 104 évvel írt szimfóniát Horváth Gábor a Schiller remekműveiben megírt megélt szenvedéshez, a festészetben a hajótörés, a sziklának csapódó hullám ábrázolásához hasonlította. A bécsi klasszikusok korában a moll hangnemű szimfóniák – így a szóban forgó mű is – a küzdelem tragikumát, a melankóliát tükrözték. A bérletes sorozat záró koncertjét április 14-én a Talamba Ütőegyüttes tagjaival együtt tartja a Gödöllői Szimfonikus Zenekar.